Írásaim

Bocsásd meg a múltat, hogy békére lelj a jelenben…

“A megbékélésnek nem helyszíne, hanem ideje van.”

~ Száraz Miklós György ~

Az elmúlt napok eseményei ismét megrengették a világot. Az immáron két éve tartó pandémia után azt reméltük, hogy tanultunk a korábban elkövetett hibáinkból és nem aljasodik le az emberiség annyira, hogy háborúba kezdjen. Nem így történt…

Anélkül, hogy elmélyednék az orosz-ukrán konfliktushoz vezető okok boncolgatásában, inkább a kialakult helyzet mögött meghúzódó energetika kapcsán szeretnék néhány dologra rávilágítani. 

Minden bizonnyal tisztában vagytok vele, hogy egy radikális átalakulási folyamat kellős közepén vagyunk épp, melynek részeként egész egyszerűen minden régi minőség, energia elkezdett tisztulni. Sokan ezt úgy élik meg, hogy minden irányból dől a trágyalé… És hogy mi ennek az oka? 

A könnyebb megértés okán mondok egy példát. Tegyük fel, hogy van egy poharad, az alján egy kevéske vízzel, ami régóta az asztalon áll, ezért már kissé zavaros a benne lévő folyadék. Hiába töltöd tele a poharadat friss, szűrt vízzel, az alján lévő posvány ugyanúgy beszennyezi a gondosan megtisztított vizedet is, így a végeredmény továbbra sem lesz túl kívánatos. 

Ha képes vagy elvonatkoztatni a pohártól és egy kicsit szétnézel magad körül, akkor észreveheted, hogy ugyanez zajlik nagyban is. Hiába vannak már itt az Új energiák, hiába próbáljuk magas szinten élni az életünket, addig, amíg nem hozunk felszínre mindent, és nem dolgozzuk ki magunkból mindazt, ami a régi minőségekhez tartozik, nem lesz igazán átütő erejű a változás, vagy csak ideig-óráig tudjuk megtartani azt az emelkedett állapotot. Véget ért a türelmi idő, nincs több halogatás. Ki kell pucolni mindent, aminek lejárt az ideje. Nincs többé kibúvó. Senkinek. 

És hogy miről szól ez az egész háborús helyzet? Érzésem szerint a békétlenségről. Arra akar rávilágítani, hogy vegyük észre: egyéni szinten és a kollektív szintjén is ott vannak még a fel nem oldott traumák. Eljött az ideje ezeket meggyógyítani.

A minap telefonon beszéltem a 85 éves Mamámmal, a hogyléte felől érdeklődtem. Elmondta, hogy jól van, csak aggódik. Elmesélte, hogy a kialakult helyzet felhozta benne azokat a gyermekkori emlékeit, amikor az Édesanyjával, egy szekérrel menekültek a háború elől. Azóta több ismerősöm által is hasonló megélések jutottak el hozzám.  

Az elmúlt évek során rengeteget dolgoztunk magunkon, hiszen oly sokan járjuk már a mély önismeret útját. Most álljunk meg egy kicsikét és segítsünk a szüleinknek, nagyszüleinknek, dédszüleinknek… Mindenkinek, aki valamilyen formában érintve van és volt a háborúk által. Ideje van a gyógyulásnak. 

Arra kérlek, ha teheted, minden nap küldj feltétel nélküli szeretetet és békét azok számára, akiknek most a legnagyobb szükségük van rá. Azoknak, akik a háború borzalmait élik és azoknak is, akik valaha is érintve voltak általa. 

És kérlek, hogy jelenléteddel és megértéseddel légy ott a szüleid, nagyszüleid, dédszüleid mellett. Nem baj, ha nem tudsz számukra megnyugtató választ adni a kérdéseikre, egyszerűen csak légy velük és tartsd nekik a teret. Áraszd feléjük a szeretetet, közben pedig képzeld azt, hogy ezáltal a lelkükből és minden sejtjükből kioldódik az összes trauma, amelynek energetikai lenyomata az idő feledésébe merült. 

Elmesélek még egy megélést, mert úgy érzem, fontos üzenete van… Hétfőn délelőtt felhívott egy nagyon kedves Hölgy ismerősöm azzal a problémával, hogy nincs túl jól. Az energetikai kezelés során Földanya érzései és feszültsége jött felszínre, amelyet nekiálltunk szépen rendezni. A gyógyítási folyamat végén olyan dolog történt, amire egyikünk sem számított: a Nő gyengéden és megértően kinyújtotta a kezét a Férfi felé, majd a Férfi, kissé szégyenkezve tettei miatt (háború) és hogy egyáltalán megérdemli-e a Nő nagylelkűségét, büszkeségét félretéve, önmagát legyőzve megfogta a kezét, aki ebben a szent pillanatban felemelte a Férfit maga mellé (egy magasabb tudati szintre), ezáltal létre tudott jönni az EGYENSÚLY a két minőség között… Megható pillanat volt…

Javasolt bejegyzések